Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Nemzeti ünnepek - augusztus 20. képes leírás - Ünnepek - nemzetközi és vallási ünnepek.tlap.hu
részletek »

Nemzeti ünnepek - augusztus 20. - Ünnepek - nemzetközi és vallási ünnepek.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: unnepek.tlap.hu » Nemzeti ünnepek - augusztus 20.
Keresés
Találatok száma - 6 db
Augusztus 20. - Szent István ünnepe

Augusztus 20. - Szent István ünnepe

A tartárjárást követő reménységesebb időkben keletkezett, latin nyelvű himnusz-krónikás ének magasztalta így Szent Istvánt.István királyunk sírját 1038. augusztus 20-án - szentté avatásakor - nyitották fel a székesfehérvári bazilikában, s az egyház azóta is ezt a dátumot tartja ünnepként. Mindazonáltal attól fogva, hogy 1818-ban Ferenc császár megengedte Szent István Budán őrzött kézereklyéjének a budai Várhegyen történő ünnepélyes körülhordozását, messze földön híressé váltak a budai István-napok. Ez az esemény terebélyesedett a XVIII. század végén országos méretűvé. Ezeken az ünnepnapokon az ünnepi asztal ékessége volt az új lisztből készült kenyér, s az aratók mulatságát még inkább színesítette a nyáron névnapjukat tartó Istvánok ünnepe is!

Augusztus 20., az ünnep kialakulása

Augusztus 20., az ünnep kialakulása

A Szent Istvánra való emlékezésnek ugyan ezeréves hagyománya van, augusztus 20-a, mint nemzeti ünnep azonban mégis rövid múltra tekint vissza. Az államlapítás ünnepe a körmenetből nőtte ki magát a 20. században. A középkorban az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza, amely a török hódoltság alatt eltűnt. A kultusz fontos eleme volt a búcsújárás és az Aranybullában (1222) is meghatározott szent király ünnepe, amelyet Székesfehérváron tartottak, bár kezdetben nem augusztus 20-án. A katolikus ünnep következő fejezete Mária Terézia korához kötődik, amikor uralkodói közbenjárással 1771-ben Raguzából (ma Dubrovnik, Horvátország) Bécsbe, majd Budára került a Szent Jobb ereklye. A királynő rendelete értelmében az időközben elpusztult Zsigmond-kápolnában őrzött ereklyét évente hat alkalommal lehetett közszemlére állítani, köztük augusztus 20-án. Rendelete egyben nemzeti ünnepnek minősítette Szent István napját. Az intézkedés ellenére az ünnep nem vált rögtön az ország egységét kifejező szimbólummá, ennek alapjait csak az 1818-ben először megtartott körmenet fektette le. A körmenetnek egészen a második világháború végéig a budai vár adott otthont, nem pedig a pesti belváros, ahogyan napjainkban...

Az augusztus 20.-ai ünnep rövid története

Az augusztus 20.-ai ünnep rövid története

Bár a Szent Istvánra való emlékezésnek ezeréves hagyománya van, augusztus 20-a, mint nemzeti ünnep rövid múltra tekint vissza. Az államalapítás ünnepe valójában a körmenetből nőtte ki magát a múlt században, írja Vass János. A középkorban az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza, amely aztán a török hódoltság alatt eltűnt. Ennek fontos eleme volt a búcsújárás és az Aranybullában (1222) is meghatározott 'szent király ünnepe', amelyet Székesfehérváron tartottak, eleinte ugyan még nem augusztus 20-án. A katolikus ünnep következő, egyik legfontosabb fejezete Mária Terézia korához kötődik, amikor uralkodói közbenjárásra 1771-ben Raguzából (ma Dubrovnik, Horvátország) Bécsbe, majd onnan Budára került a Szent Jobb ereklye. A királynő rendelete értelmében az ereklyét évente hat alkalommal lehetett közszemlére állítani, köztük augusztus 20-án. Rendelkezése egyúttal nemzeti ünnepnek minősítette Szent István napját. Az intézkedés ellenére az ünnep nem vált rögtön az ország egységét kifejező szimbólummá, ennek alapjait csak az 1818-ben először megtartott körmenet fektette le. Ennek egészen a második világháború végéig a budai vár adott otthont, nem pedig a pesti belváros, ahogyan napjainkban...

Ünnepek - nemzetközi és vallási ünnepek magazin hírek
Március 15. - Idén is sok programmal várják az ünneplőket
Március 15. - Idén is sok programmal... A nemzeti ünnep hagyományos rendezvényei - a zászlófelvonás, a díszmenetek és Orbán Viktor kormányfő múzeumkerti beszéde - mellett a nemzeti múzeumnál és a budai Várban is sok színes program várja az ünneplőket az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján. Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára csütörtökön a Magyar...
Október 23. - Felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt
Október 23. - Felvonták a nemzeti... Katonai tiszteletadás mellett felvonták az ország nemzeti lobogóját az 1956-os...
Október 23. - A hagyományos emlékünnepségek mellett színes programokkal készülnek az idén
Október 23. - A hagyományos... A hagyományos emlékünnepségek mellett kiállításokkal, filmvetítésekkel, a...
Az ország születésnapja

Az ország születésnapja

Az oldalból: Az hogy a tűzijáték kínai találmány, és hogy már több mint ezer éve színesíti az emberiség ünnepeit, valamint az éjszakai égboltot, már az óvodások is tudják. Sőt talán azt is, hogy tulajdonképp a lőpor őséről van szó. Talán pont a felhasznált alapanyag hadászati felhasználásának túlsúlya lehet az oka, hogy kis hazánkban nem terjedt el túlzottan, de lehet hogy csak a mulatozások ezen fénypontjának hazai történetéről rendelkezünk kevés információval. Az majdnem biztos, hogy az első tűzijáték Mátyás király esküvőjén volt, melynek tűzmestere Regiomontanus, híres német matematikus-csillagász volt. A török hódoltság, majd a Rákóczi szabadságharc idején megint csak a kevésbé patetikus, mint inkább drámai felhasználása került elő a puskapornak, így csak az 1700-as évek végén terjedt el főúri körökben. Jeles alkalmakkor divattá vált így emelni az esemény fényét, például 1795. nyarán I. Ferenc és felesége Amália tiszteletére rendezett tűzijátékot Sándor Lipót főherceg, Magyarország nádora. De tűzijátékkal ünnepelte1809. augusztus 15-én Győrben Napóleon a negyvenedik születésnapját, valamint, bár tragikus véget ért, de meg kell említeni az első Anna bált is 1882-ből, amit szintén pirotechnikailag szerettek volna feldobni...

Mit ünneplünk augusztus 20.-án?

Mit ünneplünk augusztus 20.-án?

A magyarság régóta romló politikai, gazdasági, társadalmi, és szellemi állapotát a nemzeti egység és függetlenség elvesztése jellemzi. E jelenségek gyökerei abban rejlenek, hogy a magyarságot ezer éve idegen eszmék, hatalmak és érdekcsoportok félrevezetik. Ez a félrevezetés a magyarság nemzeti öntudatát elsorvasztotta és ebből következett a magyar nemzet mai kedvezőtlen helyzete. A több mint 900 éves feudalista rendszer és a több mint 40 éves kommunista rendszer a magyarság súlyos legyengülését és lemaradottságát okozta, és e rendszerek maradványai még ma sem tűntek el. Ahhoz, hogy a magyar nemzet túlélje a mostani válságos helyzetét és sikeresen megküzdjön a jövő kihívásaival, meg kell ismernünk a nemzeti gondjaink alapvető okait, mert csak így tudjuk ezeket megoldani. Ahhoz, hogy megismerjük a magyar nemzet válságos helyzetének gyökereit, szükséges átvizsgálni az ezredik év körüli eseményeket. Ezekből kiderült, hogy Koppány ellenállásának leverése és István idegen haderők beavatkozásával történő törvénytelen hatalomra juttatása rendkívül károsnak bizonyult nemzetünk számára, mert ezzel megsemmisítették a magyar nemzet egységét, függetlenségét és hatalmát biztosító Vérszerződést. Ezzel egy idegenérdekű és magyarellenes rendszerváltás történt, amelynek következtében folyamatosan teret hódított Magyarországon az idegen befolyás és idegen érdekcsoportok ragadták meg a hatalmat...

Hirdetés
Szent István ünnepe

Szent István ünnepe

A rendi Magyarország egyetlen nemzeti ünnepe megünneplésének középkori gyökerei vannak. Már I. László elrendelte 1090-ben, hogy Szent István napja mint szent ünnep megtartasson, és rögzítette az augusztus 20-i dátumot is. (Ezt a napot egyébként az 1083-as szentté avatásakor VII. Gergely pápa jelölte ki.) Az eredetileg tisztán vallási ünnepnek világi tartalmat is adott, illetve jelentőségét emelte, hogy a középkori királyok ebben az időszakban tartották Székesfehérvárott a törvénynapokat, amikor is személyesen meg lehetett előttük jelenni. A török hódoltság idején és utána a nagyszombati Szent István-szeminárium (papnevelde) lett a névadó kultuszának első számú ápolója, de a katolikus templomokban általában megemlékeztek a jeles napról. A helyi keretekben tartott vallási ünnepnek Mária Terézia adott új dimenziót 1771-ben: ekkor szerezte vissza a Szent Jobbot Raguzából, s Budán helyezte el, nagyszabású ünnepség keretében. Az ereklyét az ekkortájt befejezett királyi palota északi szárnyában kialakított Szent Zsigmond-kápolnában (bejárata a mai Oroszlános kapu mellett nyílt a nagy udvarról), pontosabban annak Szent István-kápolnájában őrizték (a mai C épület zárt belső udvarán állt a XIX. század végi átépítésig). Szent István napja éppen 1771-ben szűnt meg általános egyházi ünnep lenni, XIV. Benedek pápa ugyanis csökkentette az ünnepek számát...

Tuti menü