Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Nemzeti ünnepek - március 15. képes leírás - Ünnepek - nemzetközi és vallási ünnepek.tlap.hu
részletek »

Nemzeti ünnepek - március 15. - Ünnepek - nemzetközi és vallási ünnepek.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: unnepek.tlap.hu » Nemzeti ünnepek - március 15.
Keresés
Találatok száma - 6 db
1848 március 15.

1848 március 15.

A Pilvax kávéházban azt határoztuk, hogy sorra járjuk az egyetemi ifjúságot. Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el. Az orvosoktól a mérnökökhöz, majd a jogászokhoz vonult a számban és lelkesedésben egyaránt percenként növekedő sereg. Jókai fölolvasta a felhívást és a 12 pontot, s énvelem elszavaltatták a 'Nemzeti-dal' -t. Mindkettőt kitörő lelkesedéssel fogadták, s a refrénben előjövú 'esküszünk'-öt mindannyiszor visszaharsogta az egész sereg, mely a téren állt. Landerer nyomdájához mentünk, amely a legközelebb volt hozzánk, s a 12 pontot és a Nemzeti dalt rögtön nyomni kezdték. Délfelé elkészültek a nyomtatványok, s ezrenként osztották szét a nép között, mely azokat részeg örömmel kapkodta. Délután három órára gyűlést hirdettünk a múzeum terére, s a sokaság eloszlott...

1848. március 15 eseményei, nóták, dalok, videók és katonadalok

1848. március 15 eseményei, nóták, dalok, videók és katonadalok

1848 március 15. - nemzeti ünnep, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc nevezetes eseménye. Oldalunkon betekintést nyerhetsz az akkori események, történelmi elozmények közé, olvashatsz a forradalom idejében keletkezett verseket, böngészhetsz az akkori dalok, nóták, katonadalok között.

Az 1848-49-es szabadságharc megtorlása

Az 1848-49-es szabadságharc megtorlása

A szabadságharc megtorlása a fegyverletétel előtt megkezdődött, kicsúcsosodása a vereség után következett be. Katonákon kívül politikusok és polgári személyek is áldozatul estek a megtorlásoknak. Haynau, a bresciai hiéna: A szabadságharc utáni megtorlások szinte egybeforrnak Julius Jacob von Haynau nevével, aki elődeivel ellentétben rögtön kinevezése után hozzálátott a leszámoláshoz. Jogilag az előző magyarországi császári és királyi fővezéreknek - Windisch-Gräztnek és Weldennek - is lehetőségük lett volna tisztek kivégzéséhez, ám ők a gyakorlatban csak kisebb vétségeknél alkalmazták az elrettentő halálos ítéletet. Ferenc József 1849. május 30-án nevezte ki Haynaut fővezérnek, ezzel kezdetét vette a tiszti kar és a politikai elit lefejezése. A szisztematikus megtorlás első jele egy honvédhadnagy és egy százados (Mednyánszky László és Gruber Fülöp) kivégzése volt, amely óriási felháborodást keltett, mivel az eddigi gyakorlat szerint hasonló esetben börtönbüntetés volt az ítélet. A nyár folyamán folytatódtak a megtorlások, számos tisztet felakasztottak, de kivégzés járt a forradalom mellet prédikáló papoknak, a fegyvert rejtegető polgároknak vagy a kormánybiztosi rendeletet kihirdető személyeknek is...

Ünnepek - nemzetközi és vallási ünnepek magazin hírek
Március 15. - Idén is sok programmal várják az ünneplőket
Március 15. - Idén is sok programmal... A nemzeti ünnep hagyományos rendezvényei - a zászlófelvonás, a díszmenetek és Orbán Viktor kormányfő múzeumkerti beszéde - mellett a nemzeti múzeumnál és a budai Várban is sok színes program várja az ünneplőket az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján. Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára csütörtökön a Magyar...
Október 23. - Felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt
Október 23. - Felvonták a nemzeti... Katonai tiszteletadás mellett felvonták az ország nemzeti lobogóját az 1956-os...
Október 23. - A hagyományos emlékünnepségek mellett színes programokkal készülnek az idén
Október 23. - A hagyományos... A hagyományos emlékünnepségek mellett kiállításokkal, filmvetítésekkel, a...
Emlékezés március 15.-re

Emlékezés március 15.-re

Ezen a napon az 1848-49-es magyar forradalomra és szabadságharcra emlékezünk. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Március 15.-én minden megemlékező kokárdát tűz a ruhájára. Ez a hagyomány a francia forradalom nyomán keletkezett, a magyar szabadságharcosok viseltek először nemzeti színű szalagot. Március 15-e eszméjét a magyar történelemben a különböző politikai erők sokszor próbálták meghamisítani és aktuálpolitikai célokból kihasználni, mi több, kisajátítani. Akadtak azonban ellenpéldák is. Ilyen volt az 1956-os forradalom, amikor október 23-án a szabadságot és függetlenséget követelő fiatalok, a tömegek március 15-e eszméjét, a 'márciusi ifjak' követeléseinek jó részét ismételték meg. A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15-e az 1849-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe...

Március 15. - történelmi háttér

Március 15. - történelmi háttér

Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Történelmi előzmények: Az 1848 március 15.-én kitört forradalom és szabadságharc nem volt előzmény nélküli. Abban az időben a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság együttesen alkotta az Osztrák- Magyar Monarchiát. Közös uralkodója volt a két országnak, aki a Habsburg-házból került ki. Bár volt magyar Országgyűlés, ennek nyelve először a latin, majd a német lett. A magyar rendek törekedtek az önállóságra, próbáltak engedményeket elérni az uralkodónál, kevés sikerrel. Egymásba értek a háborúk, amit a magyar társadalom minden rétege megszenvedett. Az uralkodók is érezték ennek a helyzetnek a visszáságait, ezért engedményeket tettek: Mária Terézia bevezette a Ratio Educationis-t, (az oktatás rendszere), ami egységesítette a középfokú oktatást, így minden 7-13 éves gyermeknek iskolába kellett járnia. II. József - akit a magyarok 'kalapos királynak hívtak', mert nem koronáztatta magyar királlyá magát -, könnyített a jobbágyok helyzetén, csökkentette adóterheiket...

Hirdetés
Mi történt 1848 március 15.-én

Mi történt 1848 március 15.-én

Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Az 1848 március 15.-én kitört forradalom és szabadságharc nem volt előzmény nélküli. Abban az időben a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság együttesen alkotta az Osztrák- Magyar Monarchiát. Közös uralkodója volt a két országnak, aki a Habsburg-házból került ki. Bár volt magyar Országgyűlés, ennek nyelve először a latin, majd a német lett. A magyar rendek törekedtek az önállóságra, próbáltak engedményeket elérni az uralkodónál, kevés sikerrel. Egymásba értek a háborúk, amit a magyar társadalom minden rétege megszenvedett. Az uralkodók is érezték ennek a helyzetnek a visszáságait, ezért engedményeket tettek: Mária Terézia bevezette a Ratio Educationis-t, (az oktatás rendszere), ami egységesítette a középfokú oktatást, így minden 7-13 éves gyermeknek iskolába kellett járnia. II. József - akit a magyarok 'kalapos királynak hívtak', mert nem koronáztatta magyar királlyá magát -, könnyített a jobbágyok helyzetén, csökkentette adóterheiket...

Tuti menü