Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Nemzeti ünnepek - október 23. képes leírás - Ünnepek - nemzetközi és vallási ünnepek.tlap.hu
részletek »

Nemzeti ünnepek - október 23. - Ünnepek - nemzetközi és vallási ünnepek.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: unnepek.tlap.hu » Nemzeti ünnepek - október 23.
Keresés
Találatok száma - 6 db
A forradalom és szabadságharc története

A forradalom és szabadságharc története

Október 23-án reggel a Szabad Nép Új, tavaszi seregszemle című vezércikke lelkesen üdvözölte a 'politizáló ifjúságot', amelyet harcostársának tekintett a szocializmus demokratizálásáért vívott küzdelemben. A pártlap szerkesztősége csatlakozott az egyetemisták legtöbb követeléséhez, noha elhallgatták vagy tompították a legélesebb politikai célkitűzéseket. Lázadásuk így is fontos eleme e napnak, hiszen a politikai súllyal még nem, csak helyzeti energiával rendelkező diákoknak a hatalom egyik fontos tényezője nyújtott segédkezet és egyben védelmet. A követeléseket támogató vezércikk mellett közölte a lap az Írószövetség közleményét, melyben örömmel üdvözlik a lengyelországi változásokat, ugyanakkor elhatárolják magukat az annak támogatására meghirdetett tüntetéstől. Kiforratlan volt a helyzet. Nem lehetett tudni, hogy a rádió által is hírül adott rokonszenvtüntetést csak eltűri vagy támogatja is a hatalom, ha támogatja, milyen erők és meddig állnak ki mellette, milyen viszony, netán kapcsolat van a reformokért sorompóba lépő, lépett erők között...

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

1953-ra a magyar gazdaságban súlyos zavarok léptek fel. A tervezett 50%-os emelkedés helyett a lakosság életszínvonala csökkent, a félelem és kiábrándulás légköre uralkodott el az országban. Meghalt Sztálin, ezek után a szovjet vezetés helyreállította diplomáciai kapcsolatait, belpolitikai enyhülést következett be. A kommunista rendszer stabilitása és a szovjet tábor meg­tartása bizonyos korrekciókat igényelt. 1953 júniusában ezért hívták Moszkvába a Rákosi, Gerő, Nagy Imre és Hegedűs András vezette magyar pártdelegációt, s ed­digi politikájuk felülvizsgálására szólították fel őket. Rákosi Mátyás elmozdítása a kormány éléről, Nagy Imre miniszterelnöki kinevezése. A kollektív vezetés visszaállítását ígérte, azonban nem került nyilvánosságra. Az új kormány alatt jelentős döntések születtek, az életszínvonal növelése érdekében módosították a beruházási terveket, emelték a munkások és alkalmazottak bérét, csökkentették több ezer fogyasztási cikk árát, eltörölték a kuláklistát, csökkentették a magángazdálkodók adóit, engedélyezték a téeszekből való kilépést. Közkegyelemben részesültek azok a politikai foglyok, akik két év­nél kevesebb börtönbüntetést kaptak, feloszlatták az internálótáborokat, s az ÁVH visszakerült a Belügyminisztérium irányítása alá. A pártve­zetésen belül kialakult két csoport, a Nagy Imre vezette reformerek és a Ráko­si-Gerő irányította sztálinisták...

Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseménykrónikája

Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseménykrónikája

1956. október 23-án tört ki az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc. Az október 22. és november 4. közötti események legfontosabb történései: 1956. október 22., hétfő - Budapesten a műegyetemi hallgatók a 22-én délután kezdődött, s az éjszakába nyúló nagygyűlésükön 16 pontban foglalják össze politikai követeléseiket. Követelik többek között, hogy a szovjet csapatokat vonják ki Magyarországról; Nagy Imre alakítson kormányt; az egyenrangúság és a be nem avatkozás elve alapján vizsgálják felül a magyar-szovjet kapcsolatokat; legyenek általános, titkos, többpárti választások; legyen teljes a vélemény- és szólásszabadság, s szabad a rádió. Elhatározzák, hogy 23-án délután Budapest utcáin tüntetést szerveznek, amelynek célja a lengyel nép iránti szolidaritás kinyilvánítása, és az, hogy követeléseik nagyobb súlyt kapjanak. 1956. október 23., kedd - A Szabad Nép 'Új tavaszi seregszemle' címmel vezércikkben üdvözli az ifjúság követeléseit. - Délelőtt az október 15. óta Belgrádban tárgyaló, Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi vezetőségének első titkára és Hegedűs András miniszterelnök vezette párt- és kormányküldöttség visszaérkezik Budapestre. Az MDP kibővített Politikai Bizottsága azonnal ülésezni kezd...

Ünnepek - nemzetközi és vallási ünnepek magazin hírek
Március 15. - Idén is sok programmal várják az ünneplőket
Március 15. - Idén is sok programmal... A nemzeti ünnep hagyományos rendezvényei - a zászlófelvonás, a díszmenetek és Orbán Viktor kormányfő múzeumkerti beszéde - mellett a nemzeti múzeumnál és a budai Várban is sok színes program várja az ünneplőket az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján. Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára csütörtökön a Magyar...
Október 23. - Felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt
Október 23. - Felvonták a nemzeti... Katonai tiszteletadás mellett felvonták az ország nemzeti lobogóját az 1956-os...
Október 23. - A hagyományos emlékünnepségek mellett színes programokkal készülnek az idén
Október 23. - A hagyományos... A hagyományos emlékünnepségek mellett kiállításokkal, filmvetítésekkel, a...
Forradalom és szabadságharc

Forradalom és szabadságharc

A szovjet csapatok október 23-án 22 órakor Kecskemét, Cegléd, Szolnok, Székesfehérvár és Sárbogárd helyőrségekből megkezdték a menetet Budapest irányába. Október 23-ról 24-re virradóra Magyarországra rendelték a Románia területén [Temesvár] állomásozó 33. gépesített gárdahadosztályt és a Kárpáti Katonai Körzetben állomásozó 128. lövész- és 39. gépesített gárdahadosztályokat. Október 24-én 0 óra 15 perctől reggel 7 óráig a csapatok akadálytalanul átlépték a határt. Szovjet források szerint az így riadókészültségbe helyezett és rendcsinálás céljából bevetett öt hadosztály állományába 31 500 fő, 1130 harckocsi- és önjáró löveg, 616 tüzérségi löveg és aknavető, 185 légvédelmi löveg, 380 páncélozott szállító harcjármű és 3830 gépkocsi tartozott. Budapesten október 24-én a hajnali órákban a szovjet Különleges Hadtest páncélos járművei, T-34-es harckocsijai és kezdték meg elrettentő, valójában öngyilkos cirkálásukat a város főbb közlekedési útvonalain, csomópontjaiban. A szovjet és magyar politikai- és katonai vezetés felderítés, gyalogos támogatás - tehát a győzelem esélye - nélkül újra és újra beküldték harckocsijaikat és a felülről nyitott, a minimális védelmet sem biztosító páncélozott szállító járműveiket a felkelők részére kitűnő harci terepül szolgáló, jó manőverezési lehetőséget és megfelelő védelmet biztosító szűk utcák magas házai közé...

Október 23.-i forradalom

Október 23.-i forradalom

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be november 10-én. Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásához vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott szabadságharca így végül elbukott...

Hirdetés
Visszatekintés 1956. október 23.-ára

Visszatekintés 1956. október 23.-ára

1956. október 23-án évek óta fokozódó társadalmi elégedetlenség jutott el forrpontjához. Lászlót és társait, október 16-án önálló, független szervezet jött létre Szegeden, a Mefesz, amelyhez országszerte csatlakoztak a felsőoktatási intézményekben tanuló diákok, október 22-én a Budapesti Műszaki Egyetem diákjai megszövegezték a híres 16 pontot, és a lengyelországi események kapcsán rokonszenvtüntetést szerveztek másnapra. Az 1956-os év slágere a Bárhogy lesz, úgy lesz volt. Október 23-án azonban az egyetemi ifjúság és a hozzá csatlakozó tömeg azt mondta: ne legyen akárhogy! Elég volt a megalázottságból, a félelemből és kiszolgáltatottságból, az éjszakai elhurcolásokból és a rögtönítélő népbírósági perekből...

Tuti menü