Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Ünnepek fogalmai - egyéb ünnepek képes leírás - Ünnepek - nemzetközi és vallási ünnepek.tlap.hu
részletek »

Ünnepek fogalmai - egyéb ünnepek - Ünnepek - nemzetközi és vallási ünnepek.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: unnepek.tlap.hu » Ünnepek fogalmai - egyéb ünnepek
Keresés
Találatok száma - 8 db
Magyarországi ünnepek és emléknapok listája

Magyarországi ünnepek és emléknapok listája

A magyar jogrendszer megkülönbözteti a nemzeti ünnepet, az állami ünnepet, valamint a többi munkaszüneti napot. Magyarországon két nemzeti és egy állami (és egyben nemzeti) ünnep van, amelyek egyben munkaszüneti napok is. A többi munkaszüneti nap többnyire egyházi ünnepekhez, illetve jeles történelmi eseményekhez köthető. Ezeken felül vannak törvényben rögzített nemzeti emléknapok is, amelyek valamely tragikus vagy örömteli történelmi eseményre való emlékezésre szolgálnak, de nem munkaszüneti napok.

Mária ünnepek

Mária ünnepek

A Szűzanya szeplőtelen fogantatásának gondolata az Egyház életében csak lassan, fokozatosan alakult ki. Már szent Ágoston (+430) tanítja Máriáról, hogy Ő mindenben legyőzte a bűnt. 1854. december 8.-án, IX. Piusz pápa ünnepélyesen kijelenti: A Szent és Oszthatatlan Háromság tiszteletére a Szűz Istenanya dicsőségére és ékességére a katolikus hit fölmagasztalására... kijelentjük, kihirdetjük és meghatározzuk, hogy... a Boldogságos Szűz Mária fogantatásának első pillanatában... az áteredő bűnnek minden szennyétől eleve megőrizve mentes volt...

Nemzeti és állami ünnepek

Nemzeti és állami ünnepek

A Magyar Köztársaság állami ünnepéről szóló törvény (1991. évi VIII. tv.) a következő nemzeti és állami ünnepekről szól. A Magyar Köztársaság nemzeti ünnepei: a) március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, b) augusztus 20-a, államalapító Szent István ünnepe, c) október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja. Az 1. paragrafusban említett nemzeti ünnepek közül augusztus 20-át az Országgyűlés hivatalos állami ünneppé nyilvánítja.

Ünnepek - nemzetközi és vallási ünnepek magazin hírek
Március 15. - Idén is sok programmal várják az ünneplőket
Március 15. - Idén is sok programmal... A nemzeti ünnep hagyományos rendezvényei - a zászlófelvonás, a díszmenetek és Orbán Viktor kormányfő múzeumkerti beszéde - mellett a nemzeti múzeumnál és a budai Várban is sok színes program várja az ünneplőket az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján. Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára csütörtökön a Magyar...
Október 23. - Felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt
Október 23. - Felvonták a nemzeti... Katonai tiszteletadás mellett felvonták az ország nemzeti lobogóját az 1956-os...
Október 23. - A hagyományos emlékünnepségek mellett színes programokkal készülnek az idén
Október 23. - A hagyományos... A hagyományos emlékünnepségek mellett kiállításokkal, filmvetítésekkel, a...
Nemzeti ünnepek az iskolában

Nemzeti ünnepek az iskolában

A nemzeti ünnepeknek kettős arcuk van: egy múltidéző és egy jelent idéző. A múlthoz is, de a jelenhez is fűznek. Iskolai megünneplésüknek a gyermekkori szocializációban két szempontból is nagy jelentőségük van: Az ünneplés révén a gyerekek az együvé tartozó (fizikailag vagy szimbolikusan jelen lévő) ünneplő közönség részévé válhatnak. Egyfajta beavatási szertartások ezek, a közösségbe való bevonódás alkalmai, amelyek sikerében vagy sikertelenségében a dramaturgiának, a verbális és vizuális üzeneteknek, a részvételnek, az esztétikai élménynek és nem utolsó sorban az ünneplő közönségnek szánt, alá- vagy mellérendelő szerepnek egyaránt jelentőségük van. A nemzeti ünnepek iskolai megünneplésének másik jelentősége abban rejlik, hogy a történelemoktatással együtt a történelmi emlékezet forrásai. Önazonosságunkban az emlékezet különböző formái (az önéletrajzi, a történelmi és a kollektív emlékezet) meghatározó szerepet játszanak. A nemzeti ünnepek megünneplését a történelemhez vezető egyik útnak, a történelmi azonosságtudat egyik tényezőjének tekinthetjük. Az ünnepek az eredeti események megidézésével és a jelenhez való kapcsolásával közreműködnek a gyerekek történelmi tudatának építésében. Mivel az ünneplés egyúttal történelmi emlékezés is, rajta keresztül magához az eseményhez is kiépítjük személyes viszonyunkat...

Ősi napforduló ünnepek

Ősi napforduló ünnepek

Rómában a téli napfordulót nagy fesztivállal, a Saturnaliával ünnepelték. Saturnus nem volt ős-római isten, Keletről származott, és Kronoszhoz hasonlóan ambivalens természet volt: termékenységet hozott, de volt egy sötét, emberáldozatot követelő oldala is. Azt mondták, hogy Saturnus oltára valaha embervértől vöröslött. A rómaiaknál azonban a Saturnaliák a hagyomány szerint annak a boldog aranykornak emlékezetét rejtette, mely Saturnus uralkodása alatt volt a világon. Évforduló ünnep volt, melynek a napja december 17-ére esett, de az egész ünnep teljes egy hetet vett igénybe. Régóta megülték, de szabályozása a császárok korába esik: Augustus három napot engedett, Tiberius és Caligula megtoldották egy-egy nappal. Az egész idő alatt teljes munkaszünet és korlátlan jókedv uralkodott. A gazdagok rózsával koszorúzták fejüket, megvendégelték a szegényeket, leszedték a rabszolgák láncait, a cselédeket saját asztalukhoz ültették, a családtagok pedig apró ajándékokkal kedveskedtek egymásnak. A káoszt a férfiak-nők ruhacseréje, orgiasztikus tobzódások jelezték, a rabszolgák pár napra átvették az urak szerepét, ők viszont erre az időre rabszolgát alakítottak. A lakomákon ott elnökölt a bűnbak utóda, a Saturnalia-király, akit kockával sorsoltak ki, s az alkalomra bíborba öltöztettek...

Hirdetés
Pogány ünnepek

Pogány ünnepek

A fák ünnepe, a tavaszi napéjegyenlőség ünnepe. Az igazi tavasz első napja. Március 19. és 21. közé szokott esni. Ekkor egyforma hosszú a nappal és az éjszaka - ezt már az ókori népek is megfigyelték. Minden természetvallás megünnepli ezt a napot, amikor a Természet felébred hosszú téli álmából, a Föld újra termékennyé válik - elkezdődhet a vetés, az ültetés, kihajtanak az ősszel földbe rejtett magok. Ami most éled, annak gyümölcsét élvezhetjük később. A termékenység szász istennőjét, Eostre-t, valamint a germán Ostarát köszönthetjük e napon. Némelyik wicca-hagyomány a Zöld Istennőt és a Zölderdő Urát ünnepli ilyenkor. Az istennő termékennyé teszi a Földet, felébreszti Őt mély álmából, az Istenség pedig segít fölnevelni, érlelni a termést. Járja a zöldülő mezőket, öröme telik a természet bőségében...

Téli ünnepek

Téli ünnepek

A karácsony eredetileg egy mozgó ünnep volt, az év különböző időpontjain ünnepelték. A december 25-i dátumot Juliusz pápa döntésére tüzték ki a IV-ik században, mert akkor volt a római téli napforduló, a nap visszatérésének az Unnepe. Mivel a nép nem volt hajlandó feladni ezt a tradicionális ünnepet, a legjobb gondolat volt, hogy összekapcsolják a Karácsonnyal, hogy azzal helyettesitsék a pogány ünnepléseket. 752-ben, amikor a juliánus kalendárumról áttértek a gregoriánusra, elvesztettek 11 napot az évből. Tehát a dec. 25 dátum 11 nappal hátramozdult. Azok az egyházak, amelyek ma is a juliánus kalendáriumot tartják, januárban ünneplik a karácsonyt, akkorra esik náluk december 25. A legtöbb karácsonyi szokás (ajándékozás, gyertyagyujtás, karácsonyjárás, karácsonyfa) régebbi vallásokból ered. Itt alább található egy néhány a még fennmaradt pogány szokásokból...

Zsidó ünnepek

Zsidó ünnepek

Purim, Pészách, Sávuot, Ros hásáná , Jom kipur. A Haver Alapítvány ünnepekről szóló anyaga egyedi, újszerű szempontból közelít e témához. Az ünnepi szokások gyakorlati megismertetése helyett a zsidó és nem-zsidó olvasók számára egyaránt érdekes, erkölcsi, társadalmi és történelmi kérdéseket mutatja be, illetve elsősorban a zsidó ünnepek korunk embere számára is releváns értékeit tárgyalja.

Tuti menü